Koronavírus: Orbán Viktor 48 óránként jelentést kér
Megkezdte a működését a 10 akciócsoport, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök állított fel. Orbán Viktor 48 óránként jelentést kér mindenkitől.
Megkezdte a működését a 10 akciócsoport, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök állított fel. Orbán Viktor 48 óránként jelentést kér mindenkitől.
Kifejezetten sötét képet vázolt fel kedden Orbán Viktor a világszerte terjedő koronavírus-járvány kapcsán: a miniszterelnök szerint hiú ábránd azt feltételezni, hogy rövidtávon elmúlik majd a vírus hatása. Emellett az idei és a jövő évi költségvetés áttervezéséről beszélt, illetve szóba hozta, hogy „sokmilliárd eurós” gazdaságélénkítő csomagokra lesz szükség. Varga Mihály esti nyilatkozata a magyar recesszió lehetőségéről még nagyobb súlyt ad a minszterelnök szavainak. Nézzük, milyen mozgástere van erre a kormánynak és szükség esetén honnan lehet új forrásokat bevonni!
Jórészt a koronavírus volt a fő téma az MKIK keddi gazdasági évnyitó konferenciáján, ahol Matolcsy György, Varga Mihály és Orbán Viktor is felszólalt.
A múltbeli hallgatólagos alku, a jelenlegi helyzet és a jövőbeli trendek szemszögéből megközelítve is keményen bírálta mai posztjában Matolcsy György jegybankelnök a „nyugati álláspontot”, lényegében a négy fukar tagállamot, amiért a 2021-2027-es uniós költségvetési vitában múlt pénteken befeszültek és ez végül az alku elmaradásához vezetett. Szerinte kimondható, hogy „igazságtalan, ezért az EU jövője szempontjából hibás a mostani uniós költségvetési alkudozásban mutatott nyugati álláspont”.
Stabil és kiszámítható forintárfolyamra van szükség – hangsúlyozta a ma reggeli sajtótájékoztatón Varga Mihály pénzügyminiszter, amivel megismételte azt az üzenetét, amelyre tavaly szeptemberben, az akkori rekordgyenge forint kapcsán kemény kritikát kapott a jegybankelnöktől. A pénzügyminiszter egy ma reggeli tv-műsorban azt is mondta, hogy a forint gyengülése "fáj azért még" azzal együtt is, hogy az államadósságon belül már csak 20%-os a devizaadósság súlya. Ezzel a kijelentésével pedig éppen Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnapi szavait árnyalta, aki szerint már nem központi kérdés a forintárfolyam azután, hogy a devizahiteleket kivezették és a devizaadósság aránya is sokat csökkent.
Miért is ne sajátíthatnánk el mi magyarok a kanyartan és az előzés tudományának készségeit, mint tették azt már előttünk mások is? – teszi fel a kérdést a Növekedés.hu-n megjelent cikkében Matolcsy György. Az MNB elnöke azt is levezeti, hogyan kellene a kanyarban előznünk.
Miért is ne ismerhetnénk fel a rokonságot a Rubik kocka és a magyar gazdaságpolitika között: elvégre mindkettő magyar, leleményes és sikeres – írja legfrissebb cikkében Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Növekedés.hu-n.
Egyetértek azzal, hogy az eurózóna tektonikus lemezei mozognak éppen, de ennél többről van szó – írta a Növekedés.hu-n megjelent írásában Matolcsy György, aki a Financial Times egy korábbi cikkét kommentálta.
A Maastrichti Szerződés harmincadik évfordulója 2022-ben jó alkalmat kínál arra, hogy megreformáljuk az eurózónát, de ehhez egy párbeszédet kell kezdeni – mondta hétfőn Matolcsy György az MNB Lámfalussy Lectures konferenciáján. A jegybank elnöke szerint fontos, hogy ebben a párbeszédben az euróövezeten kívüli tagállamok véleménye is érvényesüljön.
A jegybank elnökétől érkező javaslatokra érdemes odafigyelni - mondta el Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában. Véleménye szerint a kormányzat lakáspolitikája jó, de az más kérdés, hogy elegendő-e.
Miközben más területeken (például magyar euróbevezetés) úgy tűnt, csillapodott az ellentét a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank között, addig új területen kezd kibontakozni egyfajta szembenállás, ez pedig nem más, mint a lakáspiac.
A magyar gazdaságpolitika egyik gyenge pontja a lakáspolitika, ahol minden jószándék végül fordítva sül el: siker helyett kudarcot szül - fogalmazta meg a Növekedés.hu-n megjelent cikkében Matolcsy György. A 2014-ben indult új lakáspolitika már az indulásakor több sebből vérzett, ezért kell egy vízió, egy stratégia és egy fenntartható lakáspiacot eredményező kormányzati szervezet.
A növekedés extenzív tartalékai kimerültek, ezért indokolt meghozni azokat a termelékenységet, gazdasági hatékonyságot javító intézkedéseket, amelyek révén nemcsak 2020-ban, hanem középtávon is fenntartható az Európai Unió átlagát meghaladó gazdasági növekedés - állapította meg a Költségvetési Tanács (KT), amely Kovács Árpád elnök vezetésével, a testület tagjainak - Domokos Lászlónak, az ÁSZ elnökének és Matolcsy Györgynek, az MNB elnökének - részvételével csütörtökön megtartotta idei első ülését.
Matolcsy György szerint 2030-ig, a következő bő évtizedben céljaink világosak: a legjobb 5 ország közé kerülni Európában fejlettségben és életminőségben egyaránt, megközelíteni Ausztriát és elérni uniós átlagokat.
Néhányan azzal érvelnek, hogy Franciaország lehet a Brexit egyik nagy vesztese, mivel fontos szövetségest veszít el a britek személyében, ennek azonban épp az ellenkezője lehet igaz, a franciák lehetnek a brit kilépés nyertesei – kommentálta a Financial Times novemberi cikkét Matolcsy György a Növekedés.hu-n.
A technológia és a pénz forradalmának jelenlegi korszakában új világrend alakul, az új kihívásokra pedig a jegybankoknak is meg kell találniuk a megfelelő válaszokat - hangsúlyozta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Magyarország és a Koreai Köztársaság diplomáciai kapcsolatainak 30 évvel ezelőtti létesítése alkalmából rendezett konferencián csütörtökön, Budapesten.
Hagyjuk abba az európai birodalom építését, és indítsuk el az euró reformját - mondta könyvbemutatóján tartott előadásában Matolcsy György. Az MNB- elnöke "The American Empire vs. the European Dream" című új kötetében az euró eddigi kudarcáról beszélt, illetve arról, hogy a Maastrichti Szerződés 30 éves évfordulójához (2022) közeledve kötelességünk arról gondolkodni, hogy miként lehet az euró sikeres.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2018-ban is eredményesen és sikeresen gazdálkodott, tavaly 47,8 milliárd forintos eredményt ért el a jegybank, idén várhatóan 100 milliárd forint körül lehet az eredmény - fejtette ki Matolcsy György, az MNB elnöke a jegybank tavalyi üzleti jelentése és beszámolója megvitatásán az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén hétfőn.
Változatlanul hagyhatja a monetáris kondíciókat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a keddi kamatdöntő ülésen a Portfolio által megkérdezett közgazdászok szerint. Az inflációval kapcsolatos kép azonban kissé változott a szakértőkben: októberben a vártnál magasabb volt az áremelkedési ütem, a mélyben húzódó inflációs folyamatok (maginfláció) is erőteljesebbek, miközben a harmadik negyedéves kifejezetten gyors GDP-növekedési adat is robusztus belső keresletet feltételez, ami szintén magasabb inflációs pályát jelezhet. A külső, euróövezeti inflációs környezet azonban alacsony, ami lefelé húzza a hazai áremelkedési ütemet is, így az MNB várhatóan még hosszú ideig nem szigorítja a monetáris kondíciókat.
Összességében a magyar gazdaság nem túlfűtött, bár néhány szektorban látszanak ennek jelei – mondta hétfőn Matolcsy György a parlament gazdasági bizottsága előtt. Az MNB elnöke a forintárfolyam kapcsán kiemelte: a jegybanknak nincs árfolyamcélja, épp az lenne a nagy baj, ha lenne.
Donald Trumpot is túlszárnyalta.
Aláírták a megállapodást.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
